Idén, október 1-én lehetőségünk nyílt arra, hogy egy őszi túrát tegyünk meg Varga János és Czimmer Éva vezetésével. Ezen alkalommal egyrészt a tanítók és a gyerekek, másrészt pedig egyes szülők is bevállalták a sétafikálást. Egy busszal teli „hadsereggel” szedtük a hosszúra nyúló lépteinket a start-állomástól.
A Velencei-hegység lágy ölében, az őszbe öltöző színes természetet figyelhettük meg. Az út szélén a cserjék sorozata virított ékeskedő bogyós terméseivel, ilyen: a kökény, a csipkebogyó. Ugyancsak egy-két állatnyomra is bukkanhattunk a nyári út mentén. Az idő igen kedvező volt, a hangulat is pompás. Lábunk alatt az avar csörgése, s a tölgyesek makkjait ledobó kopogása törte meg a csendet „milliószor”. A szarvasbogarak nyomában is férkőzhettünk egy apró pillanatra, megtekintve értékes példányukat.
Egyre jobban haladván nagyon érdekes volt a felfedezésünk egy-egy állomáson, amely fényében olyan fenomenális természetadta csodákat láthattunk, mint amilyen a Likas-kő, Pákozdi Ingókövek… A természet dallamaival összefésülve igen értékes pillanatok birtokosai lehettünk. Arról nem is beszélve, hogy a 250 m-es tengerszint hullámzásával a túra befejezésénél néhány szál pirospozsgós arcú turista tűnt elő, enyhén fáradtas, de boldogságot nyújtó impulzussal körítve.
És végül…Van az úgy, hogy egy utcán befordulva, egy kapun belépve egy másik „világ” fogad bennünket. Útunk végén még egy állomáson, egy gyönyörű „Dinnyés Csodaországot” kaptunk terítéken. Mindezt a Vár-makettek sorozatával összesítve, amely önmagában is nagy „értéket” képviselt számunkra.
Szabó Laura- 2.a osztály tanítónője
