műsor

Ünnepi megemlékezés

1956

„A sors, talán egy kő…
Melyet, ha átlépek, életem megváltozik?
S átíródhat az előre megírt történet?
Szép is lenne…
De hinni nehéz! Miben is kellene…?
Valahol, valakik tudják már a választ, talán mindenre…”

Az időben minden emberi emlék elhalványodik, de egy napon fény hull valahonnan, s akkor megint látunk egy emberi arcot. Ilyen fény számunkra minden október 23-i visszaemlékezés, mely 1956 őszi eseményeit eleveníti fel. Iskolánk énekkaros tanulói megható műsorral állítottak emléket a forradalom hőseinek, azoknak akik hittek abban, hogy a félelem nélküli mindennapok lehetősége jön el Magyarországon. Az illúzió hamar szertefoszlott. Az ’56-os események világossá tették, hogy a Pesten zajló zavargások fájdalom és bizonytalanság emlékét égették a magyarok lelkébe. Ezen a napon mi is méltón emlékeztünk és emlékeztettünk.

KÉPEK

Gere Szilvia művészeti munkaközösség-vezető

Magyar zászló és címer napja

zaszlo

Március 16-a a magyar zászló és címer napja. Iskolánk néhány diákja ezen jeles nap alkalmából egy kis verses, szöveges, zenés műsorral készült így tisztelegve a magyar államiság e két ősi szimbóluma előtt. Megismertetve a magyar zászló és címer történetét diáktársaikkal.

KÉPEK

Becze Gábor történelemtanár

Március 15.

marcius15
Március van. Gyönyörű szép, tavaszi nap. A tavasz a természet újjászületését jelenti, a változást, a megújulást. Nekünk, embereknek mindig reményt hoz, hogy szebb lesz az életünk. Ünnepelni gyűltünk össze. Emlékezni egy régi márciusra. Emlékezni sorsfordító idők nagy alakjaira.
Feldíszítve már az ország. Mindenütt piros, fehér, zöld zászlók lengenek.
A kabátok hajtókáján a forradalom szent jelképe: a kokárda.
Álljunk meg mi is egy pillanatra. Idézzük fel 1848. március 15-e dicsőséges, nagy napját és emlékezzünk a hősökre.

KÉPEK

Baranyai Kata és Varga Nóra 6. osztály

A Magyar Kultúra Napja

kulturanapja

A Magyar Kultúra Napját 1989 óta ünnepeljük annak emlékére, hogy Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én fejezte be a Himnusz kéziratát.
A magyarságnak a 19. századig nem volt nemzeti himnusza. Kölcsey mintegy 30 nyelvre lefordított és Erkel Ferenc által 1844-ben megzenésített, nemzeti imádsággá vált műve 1989-ben került jogszabályi védelem alá, ekkor az alkotmányszövegének része lett.
Az évfordulóval kapcsolatos megemlékezések alkalmat adnak arra, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk évezredes hagyományainknak, gyökereinknek, nemzeti tudatunk erősítésének, felmutassuk és továbbadjuk a múltunkat idéző tárgyi és szellemi értékeinket.
Iskolánkban az idei évben az 5.a és az 5.b osztály által előadott műsorral emlékeztünk meg erről a jeles napról.

Budai Árpádné és Góczánné Renyák Éva 5. osztályok vezetői